A zene az kell – kolozsvári egyetemisták koncertje

A Láncos templomban gyönyörködtetett a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán tanuló zenepedagógia szakos diákok kórusa. Diákok, tanárok, egykori kórustagok és különböző gyülekezetek tagjai örömmel hallgatták őket.

Délben 12-kor Király Lajos szatmári esperes köszöntötte a kolozsváriakat Graham Welcht, a londoni egyetemi professzort idézve, aki kimerítően foglalkozott az énekléssel és egészségre gyakorolt hatásaival, és aki vallja: „Éneklés közben másképp lélegzik az ember, tüdejének nagyobb részét használja, így a vérbe több oxigén jut, és éberebbek leszünk. Emellett az éneklés a szívet és az érrendszert is edzi, és olyan hormonokat szabadít fel, amelyek akkor keletkeznek, ha egy feladatra koncentrálunk, és ugyanakkor élvezzük is”
 

A kórus Zilah és Nagykároly után a szatmári Láncos templomban is bizonyságot  tett Toadere Kovács Dalma vezényletével.  Műsoron voltak Sergey Rachmaninov, Bárdos Lajos, Csíky Boldizsár, Bartók Béla, Kodály Zoltán művek és más különleges darabok. Az elhangzó énekek között a diákok szóban is bizonyságot tettek az éneklés örömeiről és meséltek az egyetemi életről és a kórusról. Ugyanakkor ajánlották egyetemüket és kórusukat a középiskolás diákoknak.
 

Dr. Lukács Olga dékán, lelkipásztornő is szeretettel beszélt a kolozsvári zenepedagógia tanszékről, mely 15 éve működik és azért létesült, hogy magyar nyelvű képzést biztosítson mindazoknak, akik itthon Erdélyben, Kolozsváron szeretnék folytatni egyetemi szintű zenei tanulmányukat. A zene az kell! – hangzott a koncert végén, az énekés szükségszerűsége, öröme, szeretete pedig átjött, megérkezett a hallgatósághoz.